Az újrakezdés ígérete és illúziója

Péter Beáta , Szász Cs. Emese , D. Balázs Ildikó 2022. december 16., 19:09

Harminchárom évvel ezelőtt előbb egy kis temesvári közösség, majd egy egész ország úgy döntött, hogy véget vet egy elnyomó rendszernek, amely hosszú évtizedeken át emberek millióit tartotta sötétségben, félelemben. De mi történt az azt követő években? Hogyan látszik az elmúlt időszak a ’89-es remények tükrében?

Az újrakezdés ígérete és illúziója
galéria
1989 decembere Csíkszeredában. Felfordulást okozott Fotó: Balázs Lajos

Bár sokan hajlamosak a diktatúra időszakát nosztalgiával emlegetni, a rendszerváltás forradalmi jellegét elvitatni, az eredményeit megkérdőjelezni, Novák Csaba Zoltán történész, a Nemzeti Kisebbségkutató Intézet vezetője szerint ezt nem érdemes feketén vagy fehéren látni. „Akik elvitatják ennek az eseménynek a forradalmi jellegét, azok tévednek, ugyanis a rendszerváltás egy többlépcsős folyamatból áll, amelynek egyértelműen része volt a népi forradalom, a felkelés a hatalom ellen. Temesváron, vagy azokon a településeken, ahol a diktátor házaspár menekülése előtt tömegmegmozdulások voltak, ott mindenképpen forradalmi jellegű cselekvéseket hajtottak végre, ugyanakkor volt a hatalom átvétele szempontjából egy másik folyamat is: nem egy forradalmi csoportosulás vette át a hatalmat, hanem olyan emberekből álló csoportok, amelyeknek a többsége valamikor a pártállamhoz kötődött.

De nagyon ritka az a történelmi példa, ahol ilyen jellegű forradalom után egyértelműen az utcáról kikerülő emberek veszik át a hatalmat.

Romániában nem is épülhetett ki olyan típusú ellenzék, olyan típusú szerveződési kísérlet, amely esetleg egy teljesen új elitet tudott volna előállítani” – vélekedik a talán legtöbbet vitatott kérdésről Novák.

A történész hozzáteszi: egyértelmű, hogy a rendszerváltás után egy hosszú folyamat kezdődött el, egy kezdetben nem túl egyértelmű, lassú átalakulás, amelynek voltak nyertesei, vesztesei. De itt is teljes átalakulásról beszélünk, hiszen a politikai rendszer és a gazdasági rendszer is megváltozott, elindultak különböző társadalmi folyamatok, egyes rétegek lecsúszása, ellehetetlenedése kezdődött el, más rétegeknek a felemelkedése. Novák Csaba Zoltán szerint a rendszer kiváltságosainak számító bányászok például egyértelmű vesztesei lettek ennek a rendszerváltásnak, ezzel magyarázhatók az első évtizedek bányászjárásai is.

„Megszűntek azok a gazdasági struktúrák, amelyek ezeket éltették, ugyanakkor a földművesek, a paraszti lakosság számára egy újrakezdési lehetőség adódott. Nagyon sok folyamat indult el, és ami nagyon fontos, hogy külpolitikailag levált az ország az akkori politikai, gazdasági struktúraként működő varsói szerződésről, és az ország egy rövid átmeneti időszak után az euroatlanti irány felé haladt.

És én ezért gondolom, hogy sikeres történet a romániai rendszerváltás, mert az Európai Unióhoz, a NATO-hoz való csatlakozás új struktúrába emelte Romániát, és minden jel szerint ez garantálja a biztonságot és az ország továbbfejlődési lehetőségét. Most látjuk igazán, hogy ez menyire fontos, amikor a szomszédban háború dúl” – mutatott rá a történész.

„Miért haltak meg?”

„Nem. Sajnos nem” – válaszolja határozottan Köllő Imre, amikor azt kérdezzük tőle, hogy több mint három évtizeddel a forradalmi események után hogyan látja, megérte-e utcára vonulni. A gyergyóditrói férfit a predeali 21-es számú hegyivadász alakulat másodéves katonájaként több bajtársával együtt vezényelték az utcára, közülük többet is a biztos halálba küldve. Szemtanúja volt két Hargita megyei kiskatona – Müller László és Imets László – halálának is, amit mindmáig feldolgozhatatlan traumaként cipel magával. „A legszomorúbb, hogy még mai napig sem tudtak igazságot szolgáltatni. Ártatlan emberek haltak meg, s ennyi év elteltével sem tudjuk ki, honnan és miért lőtt. Számomra szinte hihetetlen, hogy senkit sem vontak felelősségre az akkor történtekért” – reagál vehemensen.

Harminchárom év telt el – teszi hozzá – és ő minden évben karácsony tájékán újraéli az 1989-es eseményeket, harminchárom éve képtelen olyan filmet megnézni, amelyben fegyverropogás hallható.

A csíkszeredai Müller Lászlóról mesél, arról „a szerény és lelkes kiskatonáról, aki gyönyörűen rajzolt” és akivel ő is jó barátságban volt. „December 22-ről 23-ra virradó éjszaka bevittek minket Predeálról Brassóba, azt mondták, helyt kell állni. Müller Laci mellettem ült a kocsin, a Modarom szálloda közelében álltunk meg, rossz helyen tudott a sofőrünk leparkolni.

Egyszer csak jött egy piros-sárga-kék zászlós taxi, amiből sortüzet adtak ki. Mindenki menekült, amerre tudott, Müller Laci mellettem ült, leugrottam az autóról a kerék mellé fedezékbe, sajnos nem mindenkinek sikerült fedezékbe menekülni.

Müller Lacit, Imets Lacit és még néhányukat sajnos el kellett engedni, meghaltak. Müller Lacit fején találta a lövés, nem szenvedett, szörnyethalt. Hátrahúztam az autó hátsó kerekéhez, megnéztem, már nem volt pulzusa. Az elesett bajtársakat egy fásszínnek sem nevezhető faépületbe dobták be egy kupacba. Mai napig nem tudni, ki a felelős mindezekért, hogy történhetett meg ilyesmi. Kivezényeltek az utcára, noha nem voltunk kiképezve utcai harcokra. Nem, nem érte meg, hogy életeket ontottak ki igazságtalanul. Miért haltak meg, én is azt kérdezem, miért?” – kérdez vissza a könnyeivel küszködő férfi.

Krisztusi korban visszagondolva

Bakó Zoltán újságíró 1989-ben a Vörös Zászló napilap szerkesztője volt Marosvásárhelyen, úgy emlékszik vissza, hogy ugyanolyan bágyadt-ványadt tél volt, mint mostanság, s ők várakoztak a karácsonyra, s egy hátha-jobb új évre.

„Akkor már jövögettek a hírek Temesvárról, s valahogy benne volt a levegőben a feszültség. De hogy ebből országos, na jó, majdnem országos ramazúri lesz, arra gondolni sem mertem. Még akkor sem, amikor a marosvásárhelyi tömbházbeli szomszédasszonyom betoppant, s rám nem reccsent:

neked nem itt a helyed! Hanem hol? – kérdeztem ártatlanul, s amikor azt mondta, hogy a főtéren, vettem a kabátom, s mondtam: akkor menjünk!

Hát így kezdődött nekem a téli napforduló estéje ’89-ben. Tolongtunk a tömegben, valahonnan – ma sem tudom honnan, kitől – égő gyertya került a kezembe. De hát mindenkinek volt, s a sok mindenki, hozzám hasonlóan nem tudta, honnan, kitől. Aztán kialudtak a fények, az emberek kiabálták, hogy Ceauşescu le (Ceauşescu jos!), meg hogy erőszak nélkül (fără violență), közben meg hallgattam, mint hullnak apró darabokra a mögöttem levő Romarta üzlet vastag üvegfalai. Később kelepelni kezdett néhány gépfegyver, meg egyéb lövő alkalmatosság, a sötét égen nyomjelző lövedékek szálldostak a Kövesdomb felé, mi meg rohantuk a Hosszú utca felé, mintha a golyóknak arra nem lett volna bejárásuk. Néhány lépésnyire tőlem lőtték le Hegyi Lajost, a fiatal tanárt, de ezt csak másnap, a világosságban tudtam meg. Mint ahogyan azt is, hogy rajta kívül még öt halottja volt az előtte való este eseményeinek. Akkor egy tömbház piciny konyhájában leltünk menedékre legalább negyedszázan, s szinte senki nem ismerte a mellette állót” – eleveníti fel a ma már nyugdíjas újságíró, hogy milyen idők is jártak akkoriban Vásárhelyen is. 

Fotó: Balázs Lajos

És a bekövetkezett szép, új, szabad életről is van véleménye Bakó Zoltánnak. Ebben az életben például osztódással szaporodtak a forradalmisták azért a plusz juttatásért, üzlethelyiségért, hektárnyi termőföldért meg egyebekért. „Olyat is láttam, hogy egy fő-fő-forradalmár a lövöldözéskor Vásárhelyen sem volt, de büszkén viselte a vásárhelyi forradalmár-hős címet, amivel időnként élt és visszaélt. Ezek mellett elvegetáltak az egykori illegalisták, kitermelődött egy új arisztokrácia, amelyik vulkánfíber bőröndben hordja vagy kapja a megvesztegetés-májasát, lassan már nem is indulhat közéleti vagy bármilyen megmérettetésre egy-egy politikus, ha nem ült kicsidég vagy kicsit többet tömlöcben megvesztegetés, csalás, hivatali visszaélés miatt. Együtt élő nemzetiségből kisebbségi lettem, akit bárki utasíthat, hogy lovagoljon csak vissza az ázsiai pusztára, pedig lovam sem volt sohasem.  Legutóbb azért kellene lesülnie a bőrnek az orcámról, mert egymást túllicitálva szidják-mocskolják az osztrák sógort – aki nekem sincs a szívem csücskében –, amiért elrontotta a felső tízezer csengeni való játékát.

Így most a krisztusi korban, harminchárom év után megkérdem azoktól, akik azon a december 21-i estén ott voltak a vásárhelyi főtéren: gyerekek, hát kellett ez nekünk?”
Jött, aminek jönnie kellett

1989 eseményei őt nem szabadították fel, évekig csak önmagát kereste – fogalmaz Ványolós István székelyudvarhelyi nyugalmazott történelemtanár. „Csak utána találtam önmagam, és ez már egészen más, reményteljesebb önmagam volt, éltem a magam természetes életét. ’89 mostani szemmel, lélekkel egészen más. Akkor én meg voltam rémülve, hogy hogyan tudnak az emberek egyik pillanatról a másikra megváltozni, és olyan dolgokat művelni, amit műveltek. Nekem volt egy természetes medre az életemnek, egy kettős élet, mert szabadon gondolkodni, érezni csak a családban lehetett, szűkebb baráti, rokoni körben, és ott is veszélyeknek kitéve. És akkor hirtelen megváltozott a világ, és minden összefolyt, és mindenki azt mondhatott, amit akart. Azt éreztem, hogy ez már nem szabadság, hanem szabadosság, az értékek elértéktelenedése nagy mértékű volt. Akartam, reméltem én is a változást, mint mindenki. De akkor nem is gondoltam azt, hogy változhat, és aztán változott.” Hozzátette, akkor is voltak elképzelések megfogni a jövőt, noha nem minden úgy sikerült, ahogy remélték. 

Ványolós István Fotó: Erdély Bálint Előd

„Most visszanézek enyhe rezignáltsággal, hogy ez is eltelt. Viszont a remény hangja is meg kell legyen, pedagógusként nem mondhatok mást, mint azt, hogy valóban érdemes élni, küzdeni, a két végletet kerülni kell, a jó görög középutat kell követni.

Hogy hogyan lett volna jó, az már fikció, képzelődhetünk, de így a mostani szellemi, lelki bölcsességgel azt mondom, hogy jött, aminek jönnie kellett.

Akkor 32 évvel fiatalabbak voltunk, más gondolatokkal, más érzésekkel, és közben a világ is jócskán változott körülöttünk. Most tudok csak istenigazából indulatmentesen beszélni a forradalmakról. Egy forradalom az észnek a csődje, amikor képtelen önmagát szervezni egy társadalom, akkor a felgyülemlett emberiségfeszültségek esztelenül pusztítótan felrobbannak, és aztán megint kínkeservesen a zavaros vízből amig tiszta víz lesz, kell építeni, dolgozni rajta.”

„Mihez képest?”

Számára mindenekelőtt a szabadság, az újrakezdés ígéretét és illúzióját hordozták a 33 évvel ezelőtti események – mutat rá Csinta Samu sepsiszentgyörgyi újságíró. „Mert hiába készültem korábban is folyamatosan újságírónak, csak a rendszerváltó események nyomán érkezett el az idő a váltásra. Ugyanakkor elképesztő utazási, világlátási éhség tombolt bennem, és a kilencvenes évek minden tekintetben elhozta a beteljesülést. A személyes sikereimen túl természetesen számomra is nagyon hamar egyértelmű vált, hogy a társadalom, az emberek tudati fejlődése messze elmaradt a gazdasági átalakulások-fejlődések mögött, sőt, egyenesen fékezték azt.

Nem történt meg a kisebbségi kérdésekben remélt – sőt, biztosra vett – áttörés, az afölött érzett csalódás azért nagyobb, mert talán ebben a tekintetben voltak a legnagyobbak a reményeink.

Miközben tagadhatatlan, hogy az anyanyelvhasználat, a szimbólumaink személyes használatának terén, az anyaországgal való kapcsolattartás tekintetében jelentős az előrelépés. De hát ahogy mondani szokás: mihez képest?”

Csinta Samu Fotó: Pinti Attila

Hozzátette, személy szerint sokat kapott az elmúlt három évtizedtől, a csalódásokkal együtt az egyenleg mindenképpen pozitív. „Igyekszem empátiával kezelni a fanyalgókat is, de úgy gondolom, hogy jóval több haszonélvezője van a ’89-es változásoknak, mint kárvallottja. Ez a »felfordulás« is kitermelte a maga áldozati nemzedékét, kárvallottjait, úgy tűnik, minden nagyobb léptékű gazdasági átalakulás járulékos károkkal társul.”

A világ is változott

Füleki Zoltán a ’89-es csíkszeredai szervezkedés egyik tagja volt, visszatekintve az akkori időszakra, hangsúlyozza, a remény az ő szemében is benne volt. „Csak ne feledjük el, hogy azóta én is szemüveget hordok, eltelt fölöttünk is harminchárom év. Nem lehet olyan ésszel gondolkodni, mint akkor. Teljesen más világban nőttünk fel, és körülöttünk teljesen megváltozott a világ. Nem tudom, hogy ez a forradalomnak köszönhetően változott, vagy amúgy is változott volna, hiszen az élet valamilyen formában megy előre, akár diktatórikus rendszer van, akár demokrácia.” Azt azonban kiemeli, nem gondolta volna akkor azt, hogy 33 év távlatában ilyen nagy lesz a nemzeti gyűlölködés, és hogy még kiélezettebb politikai fegyver lesz ez egy többpártrendszeri demokráciában.

„A demokráciát az akkori elképzelések szerint sokkal tisztábbnak, makulátlanabbnak láttuk, mint ahogy aztán lett. Talán a tudatlanságomnak és a fiatal koromnak tudható be ez a naivitás. Ellenben vannak jó dolgok is, nem csak sötét oldal.

Például ’89-ben egyetlen magyar újságban sem szabadott leírni, hogy Csíkszereda, csak románul szabadott használni a helységneveket. És jusson eszünkbe az is, hogy akkor már tervben volt, és neki is fogtak a falvakat lebontani. Azt se feledjük el, hogy teljes elnyomásban volt a magyar kultúra, és most meg hány kulturális intézményünk van? Vannak magyar iskoláink, a bölcsődétől az egyetemig magyarul lehet tanulni. Persze nem úgy, ahogy mi szeretnénk, de azért mégis szabad használni a magyar nyelvet, akár a közigazgatásban is. Aztán meg ott van a szólás szabadsága, és hát kinyílt a világ, lehet utazni bárhová. Sok minden megvalósult, sok minden nem, de a világ is változott, és ennek részesei vagyunk mi is.”

Kényszermenetelés a hátsó udvaron

Romániát teljesen felkészületlenül érte az önálló, versenyre épülő gazdasági és társadalmi átalakulás ’89 decemberét követően – véli Nagy Benedek, csíkszeredai közíró, helytörténész. „ Ennek nem csak politikai okai, hanem nemzetkarakterológiai okai is voltak. A pacifizmus, a kicsi pénz kicsi foci mentalitás, a korrupció mint túlélési stratégia stb. Egy régi mondás szerint: ebnek húzzák padra fejét, eb húzza a pad alá. Körülbelül így állunk most. A romániai társadalom fiatal, életrevaló kategóriái többnyire elmentek Nyugatra, ahol, láss csodát, nagy többségükben kiválóan helytállak, és beilleszkedtek.

Ez a négy-ötmillió kivándorolt – köztük szerintem félmillió erdélyi magyarral – pótolhatatlan, behozhatatlan lemaradást okozott az országnak, egy olyan lemaradást, amelyet egy-két generáció alatt sem biztos, hogy be lehet hozni.

Ez a kiesés, az értékek kiáramlására minden téren súlyos, beleértve a politikai osztály minőségét is.” És hogy szerinte mi lenne ebből kiút? Az oktatás teljes reformja, a versenyhelyzet mindent felülíró szisztémájának az elfogadtatása a társadalomban, a valós decentralizáció, amely az állami struktúrák nagymérvű leépítésével járna elsősorban – sorolja. „Minderre kevés a remény ma Romániában. Akkor pedig marad az Európa hátsó udvarán való kényszermenetelésünk.”

Sokáig hordozzuk még a nyomokat

A kollektív emlékezet hajlamos bizonyos dolgokról megfeledkezni, esetenként nosztalgiával gondolni vissza a szocializmus időszakára, de a rendszer visszasíróinak azt szokta mondani Novák Csaba Zoltán, hogy képzeletben utazzanak vissza az 1980-as évekbe, vagy lapozzanak bele történelmi munkákba, s rögtön kiderül, hogy a rendszerváltás előtti évtized egy sötét, nyirkos, hideg, ködös lepusztult világ volt. Ráadásul kisebbségi szempontból az elmúlt száz év talán legsötétebb időszaka volt a nyolcvanas évek, a román állam akkor már nyíltan a kisebbségek felszámolására törekedett.

„Ilyen szempontból egy mentőöv volt a változás, lehetővé tette az erdélyi magyarságnak, hogy gazdasági, politikai szempontból újjászerveződjön, nem volt tökéletes a váltás, nem sikerült minden célkitűzést megvalósítani, de összességében pozitívnak tartom a folyamatot:

meg kell nézni, hogy hány intézményünk volt akkor és most. Summa summárum azt gondolom, hogy az ország jó irányba mozdult el. És ha lassúbb is ez a folyamat, mint sok más országban, egyértelműen látható, hogy ez volt a jó irány Románia szempontjából” – állítja Novák.

Novák Csaba Zoltán Fotó: Haáz Vince

Hozzáteszi: még sokáig fogjuk azonban hordozni az egykori diktatúra maradványait, akaratunk ellenére nyomokat, beidegződéseket viszünk tovább, hiszen abban rendszerben szocializálódtunk. Társadalmi reflexekben, mentalitásban és fizikai téreben is – például az akkor épülő tömbáznegyedek révén – az előző rendszer még hosszú ideig itt lesz velünk.

1 HOZZÁSZÓLÁS
Rádió GaGa - Hallgassa itt!
 
 
Fontos számunkra az adatai védelme!

Annak érdekében, hogy személyre szabjuk a tartalmakat és hirdetéseket, közösségi médiaszolgáltatásokat nyújtsunk, valamint elemezzük a látogatottságokat, partnereinkkel együtt sütiket (cookie-kat) használunk oldalunkon. Kattintson az Elfogadom a sütiket! gombra az említett technológia webes használatának elfogadásához. Bármikor megváltoztathatja hozzájárulási beállításait.



Szükség van a hozzájárulásához!

Az alábbi listából kiválaszthatja, hogy mely süticsoportok elhelyezéséhez járul hozzá böngészőjében. Mindegyik kategóriához tartozik egy leírás, amelyben részletezzük, hogy mi és partnereink mire használják az Ön adatait. Nagyra értékeljük, ha elfogadja a sütiket, és garantáljuk, hogy adatai biztonságban lesznek.

Tájékoztatás a sütik használatáról

A Príma Press Kft. által üzemeltetett liget.ro domainen keresztül elérhető weboldalakon sütiket (angolul: cookie-kat) használ.

A sütik feladata

Információkat gyűjtenek a látogatókról és eszközeikről; megjegyzik a látogatók egyéni beállításait, amelyek felhasználásra kerül(het)nek például online tranzakciók igénybevételekor, ezáltal nem kell újra begépelni az adatokat; megkönnyítik a weboldal használatát; célzott hirdetések jelennek meg a weboldalon; minőségi felhasználói élményt biztosítanak.

Mi a süti?

A sütik olyan kisméretű adatcsomagok, szöveges fájlok, amelyek a weboldalon történt látogatás alkalmával kerülnek elhelyezésre a böngészőjében. A sütik lehetővé teszik, hogy a felhasználót a következő látogatásakor felismerje, ezáltal a sütit kezelő szolgáltatónak lehetősége van összekapcsolni a felhasználó aktuális látogatását a korábbiakkal, de kizárólag a saját tartalma tekintetében.

A sütiket megkülönböztethetjük funkciójuk, tárolási időtartamuk alapján, de vannak olyan sütik, amelyeket a weboldal üzemeltetője helyez el közvetlenül, míg másokat harmadik felek helyeznek el.

A liget.ro által alkalmazott sütik leírása

A weboldalon alkalmazott sütik funkciójuk alapján lehetnek: alapműködést biztosító sütik; preferenciális sütik; statisztikai célú sütik; hirdetési célú sütik és közösségimédia-sütik.

A tárolási időtartamuk alapján megkülönböztetünk munkamenet sütiket, amelyek törlődnek, amint a látogató bezárja a böngészőt, és állandó sütiket, amelyeket a látogató gépe ill. a böngészője mindaddig ment, amíg azok mentési időtartama le nem jár vagy a látogató nem törli.

Alapműködést biztosító sütik

Ezek a sütik biztosítják a weboldal megfelelő működését, megkönnyítik annak használatát. Enélkül a weboldal használata nehézkesen, vagy egyáltalán nem biztosítható.

A sütik között vannak olyanok, amelyek törlődnek, amint a látogató bezárja a böngészőt (munkamenet sütik), míg másokat a látogató gépe ill. a böngészője mindaddig ment, amíg azok mentési időtartama le nem jár vagy a látogató azokat nem törli (állandó sütik).

Az alapműködést biztosító sütik között találhatók a cikkbe elhelyezett, harmadik fél által nyújtott tartalmak, mint például beágyazott YouTube-videók vagy Facebook-posztok stb. sütijei.

Alapműködést biztosító sütikhez tartoznak a statisztikai célú sütik is. A statisztikai célú sütik a felhasználói élmény javítása érdekében, a weboldal fejlesztéséhez, javításához kapcsolódnak. Lehetővé teszik, hogy a weboldal üzemeltetője azzal kapcsolatosan gyűjtsön adatokat, hogy a felhasználók miként használják az adott oldalt.

Alapműködést biztosító sütik listája:

Süti neve Szolgáltató / Funkció Süti lejárata  
PHPSESSID liget.ro
Feladata a munkamenetek állapotának lekérése, a munkamenetek között.
munkamenet saját
cookieControll liget.ro
Feladata a süti beállítások megjegyzése
365 nap saját
cookieControlPrefs liget.ro
Feladata a süti beállítások megjegyzése
365 nap saját
_ga google.com 2 év harmadik fél
_gat google.com 1 nap harmadik fél
_gid google.com 1 nap harmadik fél

 

Preferenciális sütik:

A preferenciális sütik használatával olyan információkat tudunk megjegyezni, mint például a cikk alatti Jó hír/Rossz hír-funkció (kronikaonline.ro) használata. Ha nem fogadja el ezeket a sütiket, akkor ezeket a funkciókat nem tudja használni.

Preferenciális sütik listája:

Süti neve Szolgáltató / Funkció Süti lejárata  
newsvote_ liget.ro
Cikkre való szavazás rögzítése
30 nap saját

 

Hirdetési célú sütik

A hirdetési sütik célja, hogy a weboldalon a látogatók számára releváns hirdetések jelenjenek meg. Ezek a sütik sem alkalmasak a látogató személyének beazonosítására, sütiket hirdetési partnereink állíthatják be. Ezek a cégek felhasználhatják a gyűjtött adatok alapján az Ön érdeklődési profiljának létrehozására és más webhelyek releváns hirdetéseinek megjelenítésére. Ha a beállításoknál anonimizálja ezeket a sütiket, akkor kevésbé releváns hirdetések fognak megjelenni.

Hirdetési célú sütik listája:

Süti neve Szolgáltató Süti lejárata  
__gads google.com 2 év harmadik fél
_fbp facebook.com 3 hónap harmadik fél
ads/ga-audiences google.com munkamenet harmadik fél
DSID google.com 1 nap harmadik fél
fr facebook.com 100 nap harmadik fél
IDE google.com 1 év harmadik fél
pcs/activeview google.com munkamenet harmadik fél
test_cookie google.com 1 nap harmadik fél
tr facebook.com munkamenet  harmadik fél

 

Közösségimédia-sütik

A közösségimédia-sütik célja, a weboldalon használt közösségimédia-szolgáltatások biztosítása a látogató számára. Például, amikor a látogató a weboldalról tartalmat oszt meg a Facebookon, Twitteren, vagy a Bejelentkezem Facebook-fiókkal funkciót használja. A közösségimédia-szolgáltatók a sütiken keresztül adatokat gyűjthetnek arról, hogy a látogató hogyan használja a közösségi média által biztosított szolgáltatásokat, milyen tartalmakat oszt meg, mit lájkol stb.

Közösségimédia-sütik listája:

Süti neve Szolgáltató Süti lejárata  
act facebook.com munkamenet harmadik fél
c_user facebook.com 1 nap harmadik fél
datr facebook.com 1 nap harmadik fél
fr facebook.com 1 nap harmadik fél
locale facebook.com 1 nap harmadik fél
presence facebook.com munkamenet harmadik fél
sb facebook.com 1 nap harmadik fél
spin facebook.com 1 nap harmadik fél
wd facebook.com 1 nap harmadik fél
x-src facebook.com 1 nap harmadik fél
xs facebook.com 1 nap harmadik fél
 urlgen   instagram.com  munkamenet  harmadik fél
 csrftoken   instagram.com  1 év  harmadik fél
 ds_user_id  instagram.com  1 hónap  harmadik fél
 ig_cb  instagram.com   1 nap  harmadik fél
 ig_did   instagram.com  10 év  harmadik fél
 mid  instagram.com  10 év  harmadik fél
 rur  instagram.com  munkamenet  harmadik fél
 sessionid   instagram.com  1 év  harmadik fél
 shbid  instagram.com  7 nap  harmadik fél
 shbts  instagram.com  7 nap  harmadik fél
VISITOR_INFO1_LIVE youtube.com  1 nap harmadik fél
SSID youtube.com  1 nap harmadik fél
SID youtube.com  1 nap harmadik fél
SIDCC youtube.com  1 nap harmadik fél
SAPISID youtube.com  1 nap harmadik fél
PREF youtube.com  1 nap harmadik fél
LOGIN_INFO youtube.com  1 nap harmadik fél
HSID youtube.com  1 nap harmadik fél
GPS youtube.com  1 nap harmadik fél
YSC youtube.com   munkamenet harmadik fél
CONSENT youtube.com  1 nap harmadik fél
APISID youtube.com  1 nap harmadik fél
__Secure-xxx youtube.com  1 nap harmadik fél

 

A Príma Press Kft-vel szerződött partnerek által alkalmazott sütik leírása

A weboldalon más szolgáltatások üzemeltetői is helyezhetnek el sütiket. A partnerek által alkalmazott sütikről a felhasználók a szolgáltatók saját honlapján tájékozódhatnak:

Google Analytics: https://developers.google.com/analytics/devguides/collection/gtagjs/cookie-usage

Google Adwords: https://www.google.com/intl/en/policies/privacy

Google Adsense: https://policies.google.com/privacy?hl=hu

Facebook: https://www.facebook.com/policy/cookies/

Twitter: https://help.twitter.com/en/rules-and-policies/twitter-cookies

 

A Príma Press Kft-vel szerződéses kapcsolatban nem álló, harmadik felek által elhelyezett sütik

A fent leírtakkal ellentétben a Príma Press Kft. szerződéses kapcsolatban nem álló más szolgáltatások üzemeltetői is helyezhetnek el sütiket a weboldalon, a cégünktől függetlenül, saját működésük érdekében. Az ilyen, harmadik felek által használt sütik elhelyezése ill. az azt elhelyezők által esetlegesen folytatott adatkezelések tekintetében a Príma Press Kft. semmilyen felelősségen nem vállal, e téren felelősségüket kizárja.

Hogyan módosíthatók a sütibeállítások?

A korábban eszközölt sütibeállításokat desktopon a láblécében található Sütibeállítások menüre kattintva bármikor megváltoztathatja. Mobilon pedig a menü gombra, majd a Sütibeállítások menüre bökve éri el.

Alapműködést biztosító sütik:

Ezek a sütik biztosítják a weboldal megfelelő működését, megkönnyítik annak használatát. Enélkül a weboldal használata nehézkesen, vagy egyáltalán nem biztosítható. Az alapműködést biztosító sütik a látogatók azonosítása nélkül gyűjtenek információkat a weboldal használatáról.

A sütik között vannak olyanok, amelyek törlődnek, amint a látogató bezárja a böngészőt (munkamenet sütik), míg másokat a látogató gépe ill. a böngészője mindaddig ment, amíg azok mentési időtartama le nem jár vagy a látogató azokat nem törli (állandó sütik).

Az alapműködést biztosító sütik között találhatók a cikkbe elhelyezett, harmadik fél által nyújtott tartalmak, mint például beágyazott YouTube-videók vagy Facebook-posztok stb. sütijei.

Alapműködést biztosító sütikhez tartoznak a statisztikai célú sütik is. A statisztikai célú sütik a felhasználói élmény javítása érdekében, a weboldal fejlesztéséhez, javításához kapcsolódnak. Lehetővé teszik, hogy a weboldal üzemeltetője azzal kapcsolatosan gyűjtsön adatokat, hogy a felhasználók miként használják az adott oldalt.

Alapműködést biztosító sütik listája: PHPSESSID, cookieControll, cookieControlPrefs, _ga, _gat, _gid, enr_cxense_throrrle.


NEM FOGADOM EL
MINDIG AKTÍV
Preferenciális sütik

A preferenciális sütik használatával olyan információkat tudunk megjegyezni, mint például a cikk alatti Jó hír / Rossz hír funkció használata. Ha nem fogadja el ezeket a sütiket, akkor ezeket a funkciókat nem tudja használni.

A látogatónak lehetősége van a következő beállítások közül választani:

ELFOGADOM – ez esetben minden funkciót tud használni

NEM FOGADOM EL – ebben az esetben bizonyos funkciók nem lesznek aktívak

Preferenciális sütik listája: newsvote_


NEM FOGADOM EL
ELFOGADOM
Hirdetési célú sütik:

A hirdetési sütik célja, hogy a weboldalon a látogatók számára releváns hirdetések jelenjenek meg. Ezek a sütik sem alkalmasak a látogató személyének beazonosítására, sütiket hirdetési partnereink állíthatják be. Ezek a cégek felhasználhatják a gyűjtött adatok alapján az Ön érdeklődési profiljának létrehozására és más webhelyek releváns hirdetéseinek megjelenítésére. Ha anonimizálja ezeket a sütiket, akkor kevésbé releváns hirdetései lesznek.

A látogatónak lehetősége van a következő beállítások közül választani:

NORMÁL – az Ön profilja szerint, személyre szabott hirdetések jelennek meg

ANONIM – a hirdetés az Ön profiljától függetlenül jelenik meg

Hirdetési célú sütik listája: __gads, _fbp, ads/ga-audiences, DSID, fr, IDE, pcs/activeview, test_cookie, tr.


ANONIM
NORMAL
Közösségimédia-sütik

A közösségimédia-sütik célja, a weboldalon használt közösségimédia-szolgáltatások biztosítása a látogató számára. Például, amikor a látogató a weboldalról tartalmat oszt meg a Facebookon, Twitteren, vagy a Bejelentkezem Facebook-fiókkal funkciót használja. A közösségimédia-szolgáltatók a sütiken keresztül adatokat gyűjthetnek arról, hogy a látogató hogyan használja a közösségi média által biztosított szolgáltatásokat, milyen tartalmakat oszt meg, mit lájkol stb.

A látogatónak lehetősége van a következő beállítások közül választani:

ELFOGADOM – ez esetben minden funkciót tud használni

NEM FOGADOM EL – ebben az esetben a közösségi média funkciói nem lesznek aktívak

Közösségimédia-sütik: act, c_user, datr, fr, locale, presence, sb, spin, wd, x-src, xs, urlgen, csrftoken, ds_user_id, ig_cb, ig_did, mid, rur, sessionid, shbid, shbts, VISITOR_INFO1_LIVE, SSID, SID, SIDCC, SAPISID, PREF, LOGIN_INFO, HSID, GPS, YSC, CONSENT, APISID, __Secure-xxx.


NEM FOGADOM EL
ELFOGADOM

A portál ezen funkcióinak használatához el kell fogadnia a sütiket.

Székely Sport