HIRDETÉS
Elképesztő fejlődésen ment keresztül az elmúlt évtizedekben a videójáték-ipar. A legszembetűnőbb változások a grafikai megjelenítés terén történtek, ugyanis a jelen generációs videójátékok egy új konzolon elindítva, 4K-felbontású tévéken már épp, hogy le nem másznak a képernyőről, de a fotorealisztikusságuk is egyre közelebb áll a valósághoz.
Most pedig újabb fejlődési szakasz előtt állunk, ugyanis míg a mostani játékok többsége még Unreal Engine 4, vagy ahhoz hasonló grafikus játékmotorral készül, addig a fejlesztőstúdiók többsége már Unreal Engine 5-ben készíti a soron következő játékait, aminek köszönhetően már elképesztően valósághű grafikai megjelenítésben élvezhetjük majd ezeket.
Mostani összeállításunkban a jelenlegi konzolgeneráció már megjelent, (szerintünk) legszebb grafikájú játékait mutatjuk be.
Már lassan unalmasnak tűnhet, hogy ennyit írunk erről a játékról (legutóbb épp annak apropóján, hogy megjelent hozzá a PS5-exkluzív kiegészítő), de az elvitathatatlan tény, hogy ez a játék egy mestermű, egy rendkívül aprólékosan kidolgozott nyílt világ, ami hosszú órákra képes lekötni a játékosait a benne található tartalmak garmadájával. Azt is írtuk róla kritikánkban, hogy az egyik leggyönyörűbb nyílt világú játék ami eddig készült, és ebből a szempontból azóta sem nagyon tudták letaszítani a képzeletbeli trónról, pedig számos új, AAA-játék jelent meg tavaly február óta.
A gyártó, Guerilla Games által fejlesztett Decima játékmotorban készült alkotás tényleg gyönyörű, a karakterek pedig a lehető legélethűbbek, és a világ tényleg az utolsó szegletig kidolgozott, és elképesztően látványos, emellett pedig kiváló arra, hogy ezzel demonstráljuk: hol tart ma a játékfejlesztés. Ha valaki Playstation 5 vásárlásán gondolkodik, de nem tudja, hogy mit érdemes elsőként játszani rajta, akkor az előzményjáték után érdemes a Forbidden Westbe belevetni magunkat a nemrég megjelent kiegészítőjével együtt (a játék egyébként a Playstation előfizetéses kínálatában is benne van). Tényleg egy elképesztő grafikájú játék amiben tényleg jó érzés hosszú órákra elveszni.
Nagyot ment az év elején a The Last of Us a belőle készült, nagyon jól sikerült HBO Max-sorozatfeldolgozásnak köszönhetően. A tíz éves videójátékot ennek apropóján is dolgozta át még tavaly őszre a Naughty Dog fejlesztőcsapata, és adta ki Playstation 5-re, modern grafikai megjelenítésben és teljesítményre fókuszáló módban, hogy újból rengeteg pénzt csináljanak belőle, merthogy teljes árú játékként dobták piacra.
Az elvitathatatlan, hogy az eredetileg Playstation 3-ra megjelent, később pedig Playstation 4-re is remasterelt játék a jelenlegi konzolgeneráción pazarul néz ki, és úgy a karakterek, mint az őket körülvevő világ a lehető legszebben van megjelenítve, időközben azonban egy kis „szar is került a palacsintába”, ugyanis a PC-re, március végén kiadott The Last of Us-port nagyon rosszul sikerült, tele volt bugokkal, rendszeresen összeomlott és a teljesítménye is a kritikus állapotokhoz közelített. Így tehát ha a lehető legjobb megjelenítésben és teljesítménnyel szeretnénk belevetni magunkat a The Last of Us interaktív történetébe, akkor továbbra is a Playstation 5 konzol az erre legmegfelelőbb platform, ahol tényleg lemászik a képernyőről a játék, annyira gyönyörű a grafikája.
Szintén egy újra kiadott, korábban Playstation-exkluzív kalandjáték 2 az 1-ben verziója: az Uncharted-játéksorozat negyedik része, a Legacy of Thieves és az utána kiadott spin-off, a The Lost Legacy Playstation 5-re átdolgozott verzióiról van szó, amik már eleve lenyűgözően néztek ki, de 4K-felbontásban vagy éppen másodpercenkénti 60 képkockás képfrissítéssel tényleg áll-leejtő szórakozásnak bizonyulnak egy óriási tévén a nappaliban. A Tomb Raider és az Indiana Jones nyomdokain lépkedő Nathan Drake és Chloe Frazer kalandjai tehát sosem voltak ennyire szemkápráztatóak, ráadásul a játék PC-s portját sem cseszték el, csak épp keveseket érdekelt az a verzió. Aki egy dzsungelben túrázós, akciózós, kincskeresős, puzzle-megoldós játékot keres, ami ráadásul jól is néz ki, az az Uncharted: Legacy of Thieves Collectionnal nem nyúlhat mellé. A játék ráadásul nemrégiben bekerült a Playstation Plus Extra kínálatába is, így mindössze egy előfizetés áráért is lehet játszani vele.
A Harry Potter világában játszódó videójátékot egyszerre lehet imádni és gyűlölni – ezt fejtettük ki maratoni hosszúságú kritikánkban a végigjátszást követően.
A sok szempontból elképesztő, de ugyanakkor helyenként mérhetetlenül idegesítő játék grafikai megjelenítése azonban elvitathatatlan: keresztül kasul bejárhatjuk benne a rendkívül részletgazdag roxforti kastélyt és az azt körülvevő varázsvilágot, mindezt pedig seprűn, vagy hippogriffen utazva, vagy a kastélyon belül lépcsőzve, ami sokszor áll-leejtős látványt eredményez. A februárban a jelenlegi konzolgenerációra megjelent játékot időközben kiadták az eggyel korábbi Playstation 4-re és Xbox One-ra és One X-re, amikre meglepően jól sikerült optimalizálni, igaz hogy a látvány beáldozásával. Aki viszont jelen generációs konzolra veszi meg a Harry Potter története előtt mintegy száz évvel játszódó nyílt világú kalandot, az tényleg a lehető legjobb felbontásban és grafikai megjelenítésben élvezheti azt.
Tavaly ősszel jelent meg a francia Ahsobo Studio középkori világban, egészen pontosan a százéves háború és a nagy pestisjárvány idején játszódó Plague Tale: Innocence folytatása, amely A Plague Tale: Requiem címet kapta. A patkányhordákon és a különböző helyőrségek katonáin a leleményességüknek és a rendelkezésükre álló eszközöknek, valamint a segítségükre levő társaiknak köszönhetően csodálatos módon mindentől megmenekülő testvérpár, Amicia és Hugo története nem csak a cselekmény miatt megkapó, hanem a gyönyörűen megalkotott világ miatt is.
Elképesztően néz ki minden helyszín, minden épület, a hatalmas nyílt terek, de a szűkre szabott városi utcák is, amelyekben a több százezer patkány elől vagyunk kénytelenek időnként menekülni. Megjelenésekor a játék mindössze 30 képkocka/másodperces képkockafrissítéssel érkezett, azonban nemrégiben Playstation 5-ön és Xbox Series X-en megkapta a 60 képkocka/másodperces teljesítmény-módot is, így a látványból való visszavétel árán a korszerű elvárásoknak megfelelően fut a játék, ami még így is gyönyörűen néz ki (bár a hátterek és a távolban levő elemek, így a patkányhordák is 30 FPS-sel „mozognak”, a Digital Foundry elemzése alapján, de ilyen apróságokon mi nem akadunk fenn). Ha valaki egy középkori világban játszódó, lopakodós akció-kalandjátékra vágyna, akkor A Plague Tale két részével nem nyúlhat mellé, a megkapó játékmenet mellé pedig a második részben az elképesztő látványvilág is társul.
A még 2020 tavaszán megjelent belső nézetes lövölde, a Doom-franchise mindeddig legújabb darabja sem panaszkodhat, ha látványról van szó. A zárt játéktérben és kötött pályán haladó Doom Slayerünk ugyan kevés pályaelemmel lép interakcióba, ahhoz kétség sem férhet, hogy az eszeveszett tempót diktáló játékmenet mellett a fejlesztők a világ részletgazdag kidolgozására is figyeltek. A démonhordák által széttrancsírozott Föld bolygó épületei lepusztultak, ugyanakkor az utána „épült” démoni erődök elképesztően grandiózusak, a pályadizájn pazar, a látvány pedig szemet gyönyörködtető, már amikor van időnk a démontrancsírozás mellett abban is gyönyörködnünk. A Doom Eternal kapott már egy teljesen ingyenes újgenerációs frissítést is, így Playstation 5-ön és Xbox Series X-en stabil 60 képkocka/másodperces frissítési rátával fut, anélkül, hogy egy pillanatra is beesne ez alá, tehát a teljesítmény terén egy szó sem érheti a ház elejét. Annál is inkább a nehézsége miatt, hiszen az arénákban ránk öntött démonhordák bizony alaposan meg tudják izzasztani a kedvenc démonvadászunkat kontrollerrel irányító játékosokat.
Nemrég írtunk a Capcom legújabb, és talán legnépszerűbb felújított játékáról, hiszen a Resident Evil 4 április végén jelent meg teljesen korszerű grafikával és helyenként megváltoztatott játékmenettel, a fennebb említett The Last of Us Part I-hoz hasonlóan. A megvalósítást tökéletesre értékeltük, hiszen a játék elképesztően néz ki Playstation 5-ön, de a játékmenete is nagyon megkapó minden nehézsége ellenére. Hasonlóan jól néz ki az azóta külső nézetes játékmódot is kapó Resident Evil VIII-hoz, amit mi azért is élveztünk különösen, mert sajátos kelet-európai látványelemekkel volt telepakolva az egyébként egy erdélyi faluban játszódó epizód. A Resident Evil 4 Remake ehhez képest szintén egy spanyol faluban játszódik, ami jó pályadizájnnal, élvezhető játékmenetével és persze lenyűgöző látványvilágával szegez a képernyő elé.
Macskák lehetünk egy disztópikus világban az év legaranyosabb videójátékában – adtuk ezt a címet a tavaly nyáron megjelent Stray-nek.
A játék cyberpunk világában egy macskával kalandozhattunk, robotokkal kommunikálhattunk, rejtvényeket oldhattunk meg, fura lények ellen harcolhattunk és persze platformról-platformra ugrálhattunk, miközben kibontakozott előttünk ez a neonfényekkel megvilágított föld alatti világ. Bár nem egy nagyköltségvetésű játék, a fejlesztők azonban nem nagyolták el a világ kidolgozását, ami helyenként tényleg szemkápráztatóan gyönyörű tud lenni, így a Stray is méltó helyen van a legjobb látványvilágú játékösszengzőnkben.
A videójátékok videójátéka, a tökéletes nyílt világú Red Dead Redemption 2-ről is hosszú ódákat zengtünk már kétszer is, és bár nem kapott még újgenerációs frissítést a konzolokon, a 2018-ban megjelent nyílt világú, rendkívül részletgazdag kalandjáték a mai napig az egyik legjobban kinéző szórakoztatóipari termék.
A Red Dead Redemption 2 helyszínéül szolgáló vadnyugat tényleg az utolsó pincéig, padlásig, barlangig és eldugott épületig kidolgozott, együtt él és lélegzik a benne irányított karakterünkkel együtt. Élettel teli gyönyörű digitális világ ez, amiben hosszú órákra lehet agykikapcsolás gyanánt elveszni, és sokadik végigjátszásra is ugyanolyan megkapó és immerzív a játékélmény, mint elsőre. Ha csak egy játékot választatnék, amivel egy éven keresztül játszanom kellene, akkor nagy valószínűség szerint a Red Dead Redemption 2 lenne az.
A Playstationnél tudják, hogy kell gyönyörű látványvilágú játékokat készíteni, elég csak a fennebb helyet kapó Horizon Forbidden Westre, a The Last of Us Part I-re, vagy az újrakiadott Unchartedekre gondolni. Egy másik koronaékszerük, a 2020 nyarán kiadott Ghost of Thushima, aminek látványvilágára nincsenek szavak, annyira gyönyörű.
A japán Thushima szigetén játszódó mongol invázió, és a velük szembeszálló szamuráj, Jin Sakai története egy szabadon bejárható nyílt világban teljesedik ki, nekünk pedig az a dolgunk, hogy felszabadítsuk Tsushima szigetének három régióját a mongol elnyomás alól. A játék fejlesztői 2021 nyarán egy rendezői változatot is piacra dobtak, ami Playstation 5-upgrade-t és egy, a szomszédos Iki-szigeten játszódó kiegészítőt tartalmazott. A Ghost of Thushima ennek köszönhetően 4K-ban vagy 60 FPS teljesítmény üzemmódban is élvezhető, a látványt pedig továbbra sem lehet szavakkal leírni.
A CD Projekt Red játékáról is rengeteget írtunk már, azonban 2020 decemberében ramaty állapotban megjelent szórakoztatóipari terméket az elmúlt években olyannyira kikupálták, hogy már szinte köze nincs ahhoz, amit a fejlesztők a piacra dobtak.
A belsőnézetes akció RPG a szabadon bejárható futurisztikus Night Cityvel és környékével egy elképesztően részletgazdag, több száz órát is kitöltő kaland, amit a PC-sek most a lehető legjobb grafikai megjelenítésben is élvezhetnek, ha megfelelő hardvare-jük és videókártyájuk van hozzá, ugyanis nemrégiben megérkezett a hivatalos Overdrive Mode, vagyis a path tracing, ami a lehető legélethűbb megvilágításban és grafikai megjelenítésben rendereli a játékot. Ezzel azonban még mindig nincs vége a Cyberpunk-fiaskó helyrehozásának, ugyanis felröppent a pletyka, hogy talán már nyáron érkezhet a korábban beígért kiegészítő, a Phantom Liberty, amiről a bejelentő előzetes után a fejlesztők annyit árultak el, hogy júniusban fognak bővebben beszélni róla (és nagy valószínűség szerint megjelenési dátumot is kaphat, ami akár azonnali piacra dobást is jelenthet). Aki tehát kijátszotta vagy éppen félretette a játékot, az hamarosan ismét lesz amiért leporolja, és a lehető legjobb állapotban tudja élvezni azt.
Az év játéka lehetett volna, ha nem egy évben jelenik meg az Elden Ringgel, de így sem lehet panasza sem a kritikai fogadtatás, sem pedig az eladott példányszámok tekintetében. A Santa Monica Studios Playstation-exkluzív játéka bár a Horizon második részéhez hasonlóan előző generációs konzolokra is megjelent (tehát valamelyest vissza kellett fogni a teljesítményét) egyáltalán nem tűnik megúszósnak, hiszen a 2018-ban megjelent elődjéhez (God of War) hasonlóan elképesztően néz ki, és méltón folytatja annak történetét.
A Fimbulwinter által megtépázott északi világ csodálatosan néz ki, a bejárható kilenc világ pedig már csak hab a tortán. A Santa Monica fejlesztői tehát ismét odatették a csontot (ahogy azt már megszokhattuk tőlük) és egy elképesztően jó, bár tartalmilag egy kissé túlhúzott játékot tettek le az asztalra, amiben lezárul Kratos és Atreus északi kalandja. A God of War tehát úgy játékmenetileg, mint történetmesélésileg és grafikailag ott van a legjobbak között, mi pedig alig várjuk, hogy milyen játékkal rukkol elő következőben a Sony tulajdonában levő stúdió.
A napokban volt nyolc éve, hogy megjelent minden idők egyik legjobb akció-rpg-je, a Witcher-játékok harmadik felvonása, a küldetésekkel és tennivalókkal telepakolt, interaktív vaják-történet aminek sikerén felbuzdulva (is) csaphatott le a Netflix a lengyel Andrzej Sapkowski Vaják-regényeinek adaptálására, aminek hamarosan érkezik a harmadik évada, amiben Henry Cavill utoljára bújik kedvenc szörnyvadászunk bőrébe.
Aki viszont a könyveken és a sorozatokon túl, interaktív módon merülne bele ebbe a gazdag, európai mitológián is alapuló kitalált középkori világba, annak találták ki a Witcher 3-at, ami ráadásul tavaly ősszel kapta meg az ingyenes next-gen frissítését aminek köszönhetően annyira szépen néz ki, mint még soha (pedig azelőtt sem volt egy csúnya játék). Van itt ray-tracing (a megvilágítási opciókat kiaknázó) vagy teljesítmény-üzemmód, emellett a gazdagon kidolgozott világot is a lehető legjobb felbontásban élvezhetjük. Bár voltak gondok az újgenerációs update után a játékkal, ezeket időközben újabb és újabb frissítésekkel javították a fejlesztők, akik így, nyolc évvel a megjelenése után sem hagyták magára a játékot. Aki pedig úgy dönt, hogy újra- vagy először vetné bele magát a Witcher 3-ba, az emlékezetes, és szemet gyönyörködtető játékélményre számíthat.
A portál ezen funkcióinak használatához el kell fogadnia a sütiket.
