A hidegen préselés az egyik legjobb dolog, amit a friss gyümölcsökkel és zöldségekkel tehetünk.
A csíkszenttamási Csonkatorony freskómaradványai a hónap kiemelt tárgyai a Csíki Székely Múzeumban. A 2002–2003-as régészeti feltárások során előkerült maradványok a 15. század első feléből származnak.
A földbe szúrt vagy zárt kard szimbólumával sokan találkozhattunk különböző legendákban, történetekben, vagy akár a Disney-mesékben. De honnan ered ez a szimbólum? És mit jelent a földbe szúrt kard?
Időmozaik címmel nyílik meg Darvay Tünde festőművész kiállítása március 12-én, szerdán 18 órától a kézdivásárhelyi Vigadó dísztermében. A Kolozsváron élő művészt a tárlatról, illetve alkotásai személyes indíttatásáról is kérdeztük.
Itt az idő rendbe szedni a kertünket és a növényeinket. Az oroszhegyi gyümölcsösben már előkerültek a metszőollók, hiszen a tavasz egyik legfontosabb tevékenysége a fák metszése.
Női sorsok, szépség, tragédia, tudásvágy, titokzatosság. Erdélyi szerzők nyújtanak át egy csokornyi gondolatot arról, hogy milyen női karaktereket ismerhetünk az irodalomból, és hogy ők hogyan figyelnek március 8-án – vagy úgy általában – a nőkre.
A legendás temesvári veterán rockbandák hatásai keverednek a saját egyedi hangzásvilágukkal, egy példátlan stílust hozva létre – a bánsági 8 Light Minutes zenekar Székelyföldön sem ismeretlen, 2022-ben ők vitték haza a Siculus fődíját.
A székelyderzsi unitárius vártemplom kis bástyájában festett virágszirmok mesélnek a helyi bútorfestés hagyományáról.
Hajlamosak vagyunk elmenni térségünk címerei mellett, holott több jelentőséggel bírnak, mint azt hinnénk. Átgondolt szimbólumhasználat, színvilág – de vajon miért olyanok a címerek, amilyenek? Szekeres Attila István erről is mesélt.
A kéményseprés nem úri szakma, de nagyon szükséges – állítja a sepsibükszádi Antalka Árpád, aki Székelyföld-szerte gondoskodik az otthonok biztonságáról.
Tizenhetedik kiadásához érkezett a Nemzetközi Felolvasómaraton, ezúttal Szabó Lőrinc (1900-1957) kerül a figyelem középpontjába.
Teatrológia, színházelméleti kérdések, tapasztalatok. Az MCC által szervezett A színház mint társadalmi tükör című eseményen Boros Kinga teatrológus és Kozma Attila színművész osztotta meg gondolatait a színházzal kapcsolatban.
Egyre gyakrabban jelennek meg olyan kezdeményezések a székelyudvarhelyi menhely részéről, amelyek a négylábú kisállatok felelős tartását népszerűsítik.
Honnan erednek a farsangi népszokásaink, és hogyan készülődtek évtizedekkel ezelőtt nagy- és dédszüleink a tavaszváró, téltemető ünnepségre? Ferencz Angélával a Hargita Megyei Farsangbúcsúztató kapcsán a farsangi időszak jelentőségéről beszélgettünk.
Egy nagyszerű énekes és a vele teljes összhangban lévő zenészek együttműködéséből csak jó dolgok születhetnek – ennek remek példája Solyom Berni és a mellette álló fiatal csapat.
Torockón március 1-jén temetik el Farsang Dömét, a télűző vigadalomhoz a Duna-Ház MeseZenés családi produkcióval kapcsolódik be. A foglalkozást Kádár Zoltán János vezeti.
A „mi Toldink” a népi hagyományok erejét használja fel, hogy megidézze a címszereplő küzdelmeit. Dinamikus táncok, autentikus zenei aláfestés, magával ragadó színpadi képek: az előadás hidat épít a múlt és a jelen között, hiszen a Toldi ma is aktuális.
A Székelyek – Örökség-mintázatok kiállításról tartott előadást Székelyek másként címmel Málnási Levente a Csíki várórák sorozat keretében: tárgyfotókon, történeteken és beszámolókon keresztül mesélt a nagyszabású tárlatról.
A portál ezen funkcióinak használatához el kell fogadnia a sütiket.
