Gyerekzenekarrá „nőtte ki” magát az Alma együttes

Aki már járt Alma-koncerten, az tudja, igazán nagy buli. A húszéves zenekar évente átlag háromszáz koncertet tart, közben pedig számos projektben vesz részt. Legutóbb Székelyföldön léptek fel, az egyik koncert után beszélgettünk Buda Gáborral, a zenekar vezetőjével.

Zakariás Zalán: fő a világ történéseit követő éberség

Zakariás Zalán rendezőnek több előadást is köszönhet a székelyudvarhelyi közönség. A 2017/2018-as évadtól ő a Tomcsa Sándor Színház művészeti vezetője. Miértekről és hogyanokról beszélgettünk, mint ahogy a színház lényege is az szerinte.

Ereje van a hangnak, a dalnak

Az énekesnek értenie kell a dalokat, azok mondanivalóját, tudnia kell, mekkora hatalom van a torkában és hogyan használja azt – állítja Fábián Annamária népdalénekes, aki nemrégiben Székelyudvarhelyen énekelt népdalokat az Abásfalvi cigányzenekar kíséretében. Az est sikerei napok múltán is látványosak.

Halmozott hátrányok: kereszténynek, értelmiséginek, nőnek lenni

Van, aki azt gondolja, halmozottan hátrányos helyzetű az, aki keresztény, értelmiségi, ráadásul még nő is. Ennek ellenkezőjét bizonyítja az a tíz hölgy, akik a Nőszirom beszélgetőkötet szereplői.

Amikor nem csak passzió, hanem szakma is a mesemondás

Hivatása: mesemondó – mondhatjuk Zalka Csenge Virágról, aki bizony azzal keresi a kenyerét, hogy a nagyvilágba jár mesét mondani. S hogyan is alakult ez?  Igaz, egész pici korától meséltek a szülei és a nagyszülei élő szóban, de benne is volt egy ösztönös késztetés arra is, hogy továbbadjon egy jó sztorit.

Tranzit, de nem átjáróház: újra van színházi fesztiválja Szatmárnémetinek

Volt már korábban egy színházi fesztiválja Szatmárnémetinek, amit megszüntettek, most Tranzit Feszt néven élesztették újra. Villáminterjúnkban Bessenyei Gedő Istvánnal, a Harag György Társulat művészeti igazgatójával a fesztivál tanulságairól beszélgettünk.

Dombóvári: én csak szófosó erdélyieket ismerek

Zakuszkát is elfogad majd, noha nem tudja mi az – hangzott el, amikor Dombóvári István élő videóban bejelentkezett a Facebook-oldalán, hogy a közelgő erdélyi dumaszínházas turnéról beszéljen. A magyarországi humorista a napokban öt erdélyi városban lép fel Bellus Istvánnal és András Előddel közösen.

Kalandként tekinteni a mindennapokra

Öt év után új kötettel rukkolt elő a székelyudvarhelyi Murányi Sándor Olivér: nem terheli olvasóit, mondja, és az „átmeneti” könyveknek sem híve. Ezúttal azonban nem csak a legújabb, Mednevéző címet viselő kötetről, hanem a vadonhoz és nagyvadakhoz fűződő viszonyáról is faggattuk.

Erdélyi fantasztikus történet meglepő csavarral

Megjelent az első erdélyi magyar folytatásos képregény, a Fantomatika első, októberi száma. Kíváncsian vettük kézbe, lapoztuk, csodálkoztunk rajta. Benyomásainkat pedig meg is írjuk.

A szalon, ahová mindenki vágyott

Az előző években az együttélés, a határok, vagy éppen a káosz architektúrája volt a téma, ezúttal pedig a létformák témában alkothattak és vehetnek részt az ötödik Hargita Szalonon. De hogyan is jött létre a Hargitai Szalon, melyek az előzmények, és hogy mit kell figyelembe venni egy ilyen tárlat rendezésekor?

Erdély Hangja Románia hangja is? Albumján dolgozik már Ráduly Botond „Manó”

Zöld haj, nagy mosoly, lenyűgöző hang, manónyi ember. A sepsiszentgyörgyi Ráduly Botond sok helyen megmutatta már tehetséget, nemrég a Vocea României című műsor zsűrijét nyűgözte le. Manóval a zenéhez fűződő viszonyáról, zenekarokról, tehetségkutatókról beszélgettünk.

Londoni kiállítása után New Yorkról álmodozik Szőke Beatrice

Búgó hangja, no meg a blogján közzétett fényképek alapján egy vampot vártam. Aztán előttem termett egy kis törékeny nő, széles mosollyal, őzbarna szemekkel, fejkendő alá rejtett, kopaszra nyírt kobakkal. Vizuális művész létére Szőke Beatrice világképe kissé átláthatatlan, hitvallása is alakulóban.

Sződligetről Temesvárra: magasabb fokozatba kapcsolna Molnár Bence

Sződligetről érkezett a kolozsvári színire, majd annak elvégzése után Temesvárra szerződött. Molnár Bence azon színművészek közé tartozik, akik nem Erdélyben születtek, mégis ide vonzotta őket a hely és az itteni színiegyetemek. Ő itt is ragadt. Elbeszélgettünk vele.

Magyar tankönyv, amely a belső tudást hozza felszínre

Fiatalok és Hargita megyeiek – ez is közös nevező abban a csapatban, amelyik egy Romániában teljesen új szemléletű magyar tankönyvet írt az ötödikeseknek. A szerzői ötös két tagjával beszéltünk, hogy megtudjuk: hogyan készült el ez a sokak által kiválónak talált alkotás.

Kedvesebb témákkal foglalkozik az udvarhelyi filmrendező

Valami mellett, mintsem valami ellen akar felszólalni alkotásaival Simó Ibolya székelyudvarhelyi filmes. A újgazdag fiatalok nyomasztó világa után Monyo és Baba életét, valamint a varsági iskolások útját követte. A rendezővel most kezdődő forgatásáról, illetve legújabb filmötletéről is beszélgettünk .

A Metallicától Verdiig: rockerből lett neves operaénekes Pataki Adorján

A Magyar Állami Operaház 380 művésze és munkatársa vett részt a Kárpát-Haza Operatúrán, a Hunyadi opera címszerepét mégis egy dicsőszentmártoni szólista énekelte. Pataki Adorján amúgy egy „lirico-spinto” hang az operában, ahogy ő mondja, Verdi-párti hangja van, amelyet leggyakrabban a Kolozsvári Magyar Operában hallhatunk.

Botházi Mária: az erdélyi nő olyan, mint más, csak ő erdélyi